Megnézem!
Jobbszél tartalom:
Legtöbben ezt keresték: Ügyvéd, Ügyvédek, Ügyvédi iroda, Veszprémi ügyvédek, Veszprémi ügyvédi irodák, Ügyvéd Veszprém, Veszprém-megyei ügyvédi irodák, Ügyvéd Balatonfüred, Ingatlanjog, Ügyvédi honlapok, Ügyvédkereső, Védőügyvéd, Büntetőügyvéd, Büntetőjog, Büntetőjogi védelem | További találatok: Cégalapítás, Cégalapítás Veszprémben, Cégalapítás Veszprém megyében, ügyvédi irodák, Cégalapítás menete, Bűncselekmény, Ittas vezetés, Vagyonosodási vizsgálat, Közigazgatási bírság, e-cégeljárás, Szabálysértési eljárás, Gazdasági társaság, Cégek átalakulása, Cégeljárás



Eredeti kép

Elérhetőségeink | Google térkép


Várom megkeresését.

 

Legtöbben ezt keresték: Ügyvéd, Ügyvédek, Ügyvédi iroda, Veszprémi ügyvédek, Veszprémi ügyvédi irodák, Ügyvéd Veszprém, Veszprém-megyei ügyvédi irodák, Ügyvéd Balatonfüred, Ingatlanjog, Ügyvédi honlapok, Ügyvédkereső, Védőügyvéd,  Büntetőügyvéd, Büntetőjog,  Büntetőjogi védelem, Gazdasági büntetőjog

További találatok: Cégalapítás, Cégalapítás Veszprémben, Cégalapítás Veszprém megyében,  ügyvédi irodák, Cégalapítás menete, Bűncselekmény, Ittas vezetés, Vagyonosodási vizsgálat, Közigazgatási bírság, e-cégeljárás, Szabálysértési eljárás, Gazdasági társaság, Cégek átalakulása, Cégeljárás, Közlekedési jog

Ügyvédi letét

 

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 112. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes ülése az ügyvédi hivatás gyakorlásával együtt járó letét és pénzkezelésről megalkotta a 4/2012. (XI.05.) MÜK szabályzatot. 

 -------------------------------------------------------------------------------------------------

I.
Az ügyvédi letétkezelés általános szabályai
Az ügyvédi letét fogalma és fajtái
 
1. § (1) Az ügyvéd tevékenységével [Üt. 5. § (1) bekezdés a-d) pont] összefüggésben pénz és érték-tárgy letéti kezelését végzi. [Üt. 5. § (1) bekezdés e) pont]
(2) A jelen szabályzatban az értéktárgy fogalma alatt érteni kell a közforgalomban lévő, átruházható (forgalomképes) értékpapírt, valamint bármely értéket képviselő dolgot.
(3) Az ügyvéd az ügyvédi letétet
a) megbízás teljesítéseként (továbbiakban: ügyleti letét),
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére (továbbiakban: elszámolási letét),
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre (továbbiakban: őrzési letét)
fogadhat el.
(4) Az ügyvédi letét olyan pénz, értéktárgy, amelyet a letevővel kötött megállapodás (letéti szerző-dés) alapján, meghatározott feltételek esetén az ügyvéd, mint letéteményes a letevőnek vagy általa megjelölt más személynek, mint jogosultnak ad át.
(5) Értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz. (2001. évi CXX. törvény 5. § 42. pont)
(6) Átruházható értékpapír: a tőkepiacon forgalomképes értékpapír a fizetőeszköz kivételével. (2007. évi CXXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdés 5. pont)
(7) Fenntartásos betétkönyv ügyleti letét tárgya nem lehet, az értékpapírokat és a váltót a letétbe he-lyezéskor üres forgatmánnyal kell ellátni.
(8) Nem helyezhető letétbe birtokban nem tartható dolog, vagy olyan dolog, amelynek birtokban tartása engedélyhez kötött, utóbbi akkor sem, ha annak birtokban tartására mind a letevőnek, jogo-sultnak, mind a letéteményesnek engedélye van.
(9) Nem tartozik a jelen szabályzat hatálya alá, ha az ügyvéd iratot vesz át letétként.
 
Az ügyvéd általános jogai és kötelezettségei a letétkezelés során
 
2. § (1) Az ügyvédi letét nem kapcsolódhat az ügyvéd által végzett pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegé-szítő pénzügyi szolgáltatáshoz, befektetési szolgáltatáshoz, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatáshoz. (2007. évi CXXXVIII. törvény „A befektetési vállalkozásokról és az áru-tőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól”, 1996. évi CXII. törvény „A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról”)
(2) Az ügyvéd üzletszerűen letétkezeléssel nem foglalkozhat, letétet csak ügyvédi tevékenysége so-rán vállalt megbízáshoz kapcsolódóan és azzal összefüggésben kezelhet, azt még a letevő hozzájáru-lásával sem hasznosíthatja.
 
3. § (1) Ügyvéd letétet csak a letét céljának megfelelő rendeltetéssel vehet át, tilos minden olyan megállapodás, amely az ügyvédet a letét hasznosítására vagy egyéb gazdasági felhasználásra hatal-mazza fel.
(2) Nem minősül a letét hasznosításának, vagy egyéb gazdasági felhasználásnak az ügyvéd pénzinté-zetnél vezetett letéti számlájára vonatkozóan adott olyan rendelkezés (banki szolgáltatás igénybevé-tele), amelynek rendeltetése magasabb hozam (kamat) elérése, feltéve, hogy ezt a megbízó fél - a lekötés időtartamának megjelölése mellett - kifejezetten kikötötte.
(3) Az ügyvédet a letét- és pénzkezelés során ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség terheli. (A pénzmosás és a terrorizmus megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. tv. 36. § (1) bekezdés)
 
Letéti szerződés
 
4. § Letét átvételére kizárólag írásbeli szerződés alapján kerülhet sor.
5. § Letéti szerződés kizárólag olyan ügyféllel köthető, akinek azonosítását az ügyvéd az erre vonat-kozó szabályok szerint elvégezte. Amennyiben a befizető jogi személy vagy egyéb szervezet nevé-ben jár el, a jogi személy vagy egyéb szervezet azonosítását is el kell végezni.
6. § (1) A letéti szerződésben a letevőt és a jogosultat – különösen az ügyleti letét esetén – írásban tájékoztatni kell arról, hogy
a) a pénzletét − a letevő kifejezett eltérő utasítása hiányában − ügyvédi letéti bankszámlán kerül elhelyezésre;
b) a pénzletétet mely pénzintézetnél helyezik el;
c) a letét kezelésével felmerülő költségeket – ellenkező megállapodás hiányában – a letevő vise-li.
(2) A tájékoztatási kötelezettség a várható költségek mértékére és várható esedékességére, valamint azok változására és a kamarai ellenőrzés lehetőségére [Üt. 12/A § (1) bekezdés f) pont] is ki kell ter-jedjen.
7. § (1) A letéti szerződésben az ügyvéd (a letéteményes) köteles az alábbiakat rögzíteni:
a) a felek (letevő, letéteményes, jogosult) megjelölését,
b) annak az megbízásnak a jelzését, amelyhez a letéti megbízás kapcsolódik,
c) a letét tárgyát, értékét, fajtáját, pénzletét esetén a pénznemet,
d) a felek jogait és kötelezettségeit,
e) a letéteményes által a szerződés biztosítására felajánlott biztosítékot,
f) a letét kezelésének végső időpontját,
g) visszterhes megbízás esetén a letéteményesnek járó díjat,
h) a letét kiadásának feltételeit,
i) a letéti szerződés megszűnését,
j) a felek közötti elszámolás módját.
(2) A letét tárgyát a letéti szerződésben, illetőleg annak mellékletében azonosításra alkalmas adatok-kal kell megjelölni.
(3) A letéti szerződésben a letéttel kapcsolatos valamennyi várható költség viselése tekintetében a feleknek meg kell állapodniuk.
(4) A letéti díjat pénzben, határozott összegben, vagy a letét megszüntetésekor utólag pontosan ki-számíthatóan kell megállapítani. Letéti díjként az elhelyezett letéti összeg kamatai vagy kamatainak egy része is kiköthető.
(5) Letétként átvett értéktárgyra vonatkozó zálogjogot − az őrzési letét kivételével − a letéteményes a jogosult részére történő kiadása során külön kikötés hiányában nem érvényesíthet.
(6) Ha a letéteményes ügyvéd, vagy egyszemélyes ügyvédi iroda, a letéti szerződésnek tartalmaznia kell más ügyvéd kötelezettségvállalását arról, hogy amennyiben a letét kiadásának esedékességekor a letéteményes a kiadási kötelezettség teljesítésében akadályozva van, a letét kiadására vonatkozó kö-telezettséget a letéteményes helyett – a szerződésnek megfelelően – teljesíti. Pénzletét esetén ezt a letéti számlát vezető pénzintézetet – a pénzintézet szabályzatában írtaknak megfelelő módon – annak az Ügyvédi Kamarának, amelynek a letéteményes tagja, be kell jelenteni.
8. § Amennyiben a letevő vagy a jogosult a letétbe helyezett összeget, mint követelést részben vagy egészben engedményezte, az engedményezés szabályait kell alkalmazni és a letéti szerződést szükség szerint írásban módosítani kell.
 
A letét átvétele
 
9. § (1) Az ügyvéd (letéteményes) a pénzletétet készpénzben, pénzintézetnél vezetett számlájának ügyvédi letéti alszámlájára történő befizetéssel, vagy átutalással vehet át. A konvertibilis pénznem-ben elfogadott összeget ügyvédi letéti devizaszámlán kell elhelyezni az erre vonatkozó jogszabályi előírások szerint. Pénzletét csak olyan devizában vehető át, amelyre devizaszámla nyitható.
(2) Az ügyvéd, illetve egyszemélyes ügyvédi iroda a letéti számla feletti rendelkezésre, illetőleg a széf feletti rendelkezésre köteles a fogadó bankkal olyan megállapodást kötni, hogy a területi ügyvé-di kamara által kijelölt gondnok rendelkezését a bank elfogadja. A bankkal történő megállapodást az ügyvédi kamarának haladéktalanul be kell jelenteni, kivéve, ha a letéti számláját kezelő pénzintézet belső rendelkezései a kamara által kijelölt gondnok elfogadását írják elő, és ezt a tényt az Ügyvédek Lapjában a Magyar Ügyvédi Kamara közzétette.
(3) Értéktárgy átvétele során biztosítani kell, hogy valamennyi érdekelt a letéti tárgyat megtekintse. A letét tárgyát ezt követően olyan csomagolással kell ellátni, hogy azon feltüntethető legyen a letevő, egyéb jelenlévő érdekelt aláírása olyan módon, hogy az aláírások sérelme nélkül a letét tárgyához hozzáférni ne lehessen. A letét őrzése során a csomagolás sértetlenségét meg kell őrizni.
 
A letét őrzése
 
10. § (1) A letéteményes a letét tárgyát a szerződésben meghatározott módon köteles őrizni. A dolgot nem használhatja, és más őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ebbe a letevő beleegyezett, vagy ez a letevőnek károsodástól való megóvása érdekében szükséges; e tilalom megszegése esetében felelős minden olyan kárért, amely enélkül nem következett volna be.
(2) A letéteményes köteles a letevőt a letétre vonatkozó minden lényeges körülményről értesíteni; ennek elmulasztásából eredő károkért felelős.
 
II.
Az egyes letéti fajtákra vonatkozó külön szabályok
Az ügyleti letét szabályai
 
11. § (1) Az ügyleti letét csak a letéti szerződésben megjelölt jogosultnak (vagy jogutódjának) ren-delkezésére bocsátható. Amennyiben a letéti szerződés hatálya alatt több személy válik jogosulttá, a letét csak valamennyi jogosult együttes rendelkezésére szüntethető meg.
(2) A letevő a letét feletti rendelkezés jogát írásbeli nyilatkozattal meghatározott feltételek beálltáig fenntarthatja. A rendelkezési jog fenntartása esetén a megjelölt feltétel bekövetkeztéig a letevő jogo-sult a letét feletti rendelkezésre, beleértve a visszavétel jogát is. A jogfenntartó nyilatkozatról vala-mennyi érdekeltet írásban kell értesíteni.
(3) Amennyiben a letét kiadásának esedékessé válásakor az időközben bekövetkezett változások mi-att a jogosult személye egyértelműen nem állapítható meg, a letétet bírói letétbe kell helyezni. A bí-rói letétbe helyezés költségeit az a fél előlegezi, amelyik a letétbe helyezést kéri, ennek hiányában azt a letéti összegből kell fedezni.
12. § Ügyleti letét esetén az ügyvédi megbízásnak a letevő vagy a jogosult által gyakorolt egyoldalú felmondása a letéti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket nem módosítja és nem szünteti meg.
13. § (1) Az ügyleti letét a visszavétellel, a kifizetéssel, illetve a bírói letétbe helyezéssel megszűnik.
(2) A letét megszűnéséről valamennyi érdekeltet írásban értesíteni kell.
(3) Az ügyvéd a letét kiadásakor különös gondossággal köteles eljárni, így köteles különösen a letét kiadását igazoló okiratokat, elismervényeket átvenni, a kifizetés feltételeiről arra alkalmas módon meggyőződni.
Az elszámolási letét szabályai
14. § Az elszámolási letétre az ügyleti letét szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
Az őrzési letét szabályai
15. § (1) Az őrzési letétként átvett pénzt vagy értéktárgyat az ügyvéd az átvételkor írásban megállapí-tott feltételek szerint és a letéti szerződésben meghatározott határidőben kell átadni a jogosultnak.
(2) Az őrzési letét feletti rendelkezési jog a letevőt illeti meg.
(3) A letevő a letéti határidő lejártát megelőzően is jogosult a letét kiadását követelni.
(4) A letét kiadásával a letéti szerződés megszűnik.
 
Letétnyilvántartás
 
16. § (1) Az ügyvéd, az ügyvédi iroda a letétekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmát a Magyar Ügyvédi Kamara iránymutatásban határozza meg.
(2) A letétnyilvántartás -, amelyre kiterjed az ügyvédi titok - az ügyfél (letevő, jogosult) adatait nem tartalmazhatja.
(3) Az ügyvéd, ügyvédi iroda a letétnyilvántartást, valamint annak a megbízásnak az iratait, amely-hez a letét kapcsolódik, továbbá a 2007. évi CXXXVI. tv. 28. §-ában írt adatot, illetve okiratot 8 évig köteles megőrizni. Az őrzés időtartama annak a megbízásnak a megszűnésével kezdődik, amelyhez a letét kapcsolódik.
 
Ellenőrzés
 
17. § (1) A letét kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzését az a területi kamara végzi, amelynek nyilvántartásában az ügyvéd szerepel.
(2) A letét kezelésére vonatkozó szabályok megtartását a területi kamara bejelentésre vagy hivatalból vizsgálhatja. A hivatalbóli vizsgálat tervét a tárgyévet megelőző év utolsó elnökségi ülésén el kell fogadni.
(3) Az ellenőrzés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozása ellenőrzésére vonatkozó előírások szerint történik. (Üt. 120/A. §)
18. § (1) Amennyiben a területi ügyvédi kamara a letétre vonatkozó szabályok megsértését állapítja meg, az ügyvédet, ügyvédi irodát, egyidejű figyelmeztetés mellett szabályos eljárásra hívja fel.
(2) Súlyosabb szabályszegés esetén a területi kamara elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
(3) Ha a megállapított szabályszegés bűncselekmény törvényi tényállását is kimeríti, a fegyelmi eljá-rás kezdeményezése kötelező, és ezzel egyidejűleg el kell rendelni az Ügyvédi törvény 12/A. § f) pontja szerinti hatósági ellenőrzést is.
 
III.
Az ügyvédi pénzkezelés szabályai
 
19. § (1) Az ügyvéd, letétnek nem minősülő pénzt ügyfelétől, illetve ügyfele javára mástól csak ügy-védi megbízásával összefüggésben vehet át.
(2) Pénz átvételére az ügyvéd helyettese, alkalmazottja és az ügyvédjelölt is jogosult, akik az ügyvéd teljesítési segédeinek tekintendők. Az ügyvéd írásban ettől eltérően is kijelölheti a pénz átvételére jogosultak körét, erről az ügyfelet a megbízási szerződésben tájékoztatnia kell.
20. § Amennyiben az ügyvéd a rábízott ügy szabályszerű ellátásával kapcsolatban megbízója javára pénzt vagy más értéktárgyat vesz át, haladéktalanul köteles a megbízóját értesíteni, és részére a pénzt vagy értéktárgyat kiadni.
21. § A pénz átvételére vonatkozó szabályok megtartása mellett az ügyvéd jogosult átvenni:
a) külföldi fizetőeszközt, valamint
b) értékpapírt
ügyfelével történt írásbeli megállapodás alapján.
22. § (1) Az átvett pénzt az ügyvéd házipénztárában, illetve elkülönített – ügyvédi – letéti számlán jogosult tartani.
(2) Házi pénztárban csak olyan összeg őrizhető, amilyen összeg erejéig az ügyvéd vagyonbiztosítás-sal rendelkezik. Ebben az esetben a megőrzés módjának meg kell felelni a vagyonbiztosítás feltétele-inek.
(3) Az ügyvéd vagyonbiztosítása által nyújtott fedezetet meghaladó összegű átvett pénzt az ügyvéd bankszámláján kell elhelyezni.
23. § Az átvett pénzösszeg jogszerű felhasználásáért, illetve vissza-vagy kifizetéséért az ügyvéd tar-tozik felelősséggel.
24. § Az ügyfél részére átvett pénz vagy értéktárgy őrzésével kapcsolatos költségek megtérítését − ha a felek másban nem állapodnak meg − az ügyvéd a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köve-telheti.
25. § Az ügyvéd köteles megszervezni a pénzátvételi bizonylatolási rendjét és felelősség terheli a bizonylati fegyelem, valamint a pénzkezeléssel kapcsolatos jogszabályok megtartásáért is.
 
IV.
Kioktatási kötelezettség
 
26. § Az ügyvéd, illetőleg az ügyvédi iroda vezetője a letétkezeléssel és pénzkezeléssel kapcsolatos szabályokra valamennyi pénzkezelési, könyvviteli feladat ellátására felhatalmazott tagot, alkalmazot-tat vagy megbízottat részletesen köteles kioktatni.

V.
Értelmező, vegyes és hatályba léptető rendelkezések
 
27. § (1) Az ügyvéd törvényen, szabályzatban vagy szerződésen alapuló értesítési kötelezettségének írásban köteles eleget tenni. Az ügyvéd írásban köteles megkövetelni a letevő, vagy a jogosult jog-következményekkel járó nyilatkozatait is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásbeli közlés történhet ajánlott levélben, telefaxon. Az írásbeli nyilat-kozatok akkor is szabályszerűen közöltnek tekintendők, ha a címzett az átvételt megtagadta, vagy a küldeményt nem vette át. A kézbesítés időpontja a postai küldemény átvételének napja, ha a címzett a küldemény átvételét megtagadta: a kézbesítés megkísérlésének napja, ha a küldeményt a címzett „nem kereste”: az erről szóló postai értesítést követő 5. nap; telefaxon történő továbbítás esetében a feladás igazolt napja.
28. § E szabályzat alkalmazásában ügyvéd alatt az ügyvédi irodát és az ügyvédi iroda ügyvéd tagját is érteni kell, utóbbi esetben az ügyvédi iroda felelősségének érintetlenül hagyása mellett.
29. § (1) Jelen szabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes ülése 2012. november 5. napján fogad-ta el.
(2) A jelen szabályzat előírásait a hatályba lépést követően kötött letéti szerződések esetében kell alkalmazni.
30. § (1) A Szabályzat a Hivatalos Értesítőben megjelenést követő 3. hónap első napján lép hatályba.
(2) Ezzel egyidejűleg a Magyar Ügyvédi Kamara „az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről szóló 4/1999. (III. 1.) MÜK szabályzata hatályát veszti.
 
 

 



 



 

 

"Ezt a honlapot a Dr. Barabás Ügyvédi Iroda, a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvédi iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak"

 

 

 

Impresszum | design by: | | Tartalom © * Dr. Barabas * 2000 - 2018 | Counter: 649 / 1543
Dr. Barabas Zoltán ügyvéd | Veszprém | info@drbarabas.hu | Dr. Barabás Ügyvédi Iroda 8200. Veszprém, Bajcsy-Zs. u. 15.
Start 2009. december 15.

Az Ügyvédi Iroda fő profilja büntetőjogi tanácsadás és az ügyfelek képviselete büntetőeljárások, szabálysértési, adóigazgatási, vagyonosodási és más közigazgatási hatósági eljárás során.

Bezárás Bezár

Web Site Impresszum

Az Ügyvédi Iroda fő profilja büntetőjogi tanácsadás és az ügyfelek képviselete büntetőeljárások, szabálysértési, adóigazgatási, vagyonosodási és más közigazgatási hatósági eljárás során.

Tulajdonos: Dr. Barabás Zoltán ügyvéd

Kapcsolat: info@drbarabas.hu

Címsorszöveg: Ügyvédi letét - | Dr. Barabás Ügyvédi Iroda | Az Ügyvédi Iroda fő profilja büntetőjogi tanácsadás és az ügyfelek képviselete büntetőeljárások, szabálysértési, adóigazgatási, vagyonosodási és más közigazgatási hatósági eljárás során.

Szlogen: Barabás Ügyvédi Iroda 8200. Veszprém, Bajcsy-Zs. u. 15.

Linkfelhő: Ügyvéd, Ügyvédek, Ügyvédi iroda, Veszprémi ügyvédek, Veszprémi ügyvédi irodák, Ügyvéd Veszprém, Ügyvéd Balatonfüred, Ügyvédi honlapok, Ügyvédkereső, Védőügyvéd, Büntetőügyvéd, Büntetőjog, Cégalapítás, Cégalapítás Veszprémben, Cégalapítás menete, Bűncselekmény, Ittas vezetés, Vagyonosodási vizsgálat, Közigazgatási bírság, e-cégeljárás, Szabálysértési eljárás, Gazdasági társaság, Cégek átalakulása

Készült: 2009. december 15.

Kereső oldalak: | Creatix Kereső | Google kereső


Bezárás Bezár

Dr. Barabás Zoltán ügyvéd

Cím: 8230 Veszprém, Dózsa György u. 23.
Telefonszám:
+36 (70) 394 4955
Fax: +36 (88) 565 372

E-mail: